Amit mindennap megmarkolhatsz

Érdemes lenne rögtön a felkelés után egy munkatervet készíteni. A napi programnak, az lehetne az értelme, hogy felismerjem, mennyire vagyok tudatában a 24 óra határainak és kereteinek. A másik értelme, hogy megtudjam, mi az amire bár szeretnék időt szakítani, de valahogy mégsem tudok . Ha ezt a pontot megfogtam, akkor máris indulhat a nap igazi feladata, vagy ha úgy vesszük a szőrszál hasogatása. Évek óta kényszerem van megírni a napi programomat, néha a hetit és a havit is. Felsorolok benne vagy 30 tevékenységet. Amolyan 10 perces blokkokat, amiben jól elfér a tibeti öt gyakorlat az arc masszázzsal, a rongyvágás a naplózással.

Viszont még ha a 10 percet meg is szoroznánk 30-al, akkor is szükséges 300 perc aktív rohangálás a feladatsorok között, amit ha követni is tudok egy napig, soha nem  pontos időbeosztásban. Látva a korlátaimat, mégis minden programozott napban belefutok a saját lehetetlenségeimbe. Miért is követem én el, minden alkalommal ezt a hibát? Miért nem tudom felmérni, hogy ami programozható, az nem mindig kivitelezhető? Eltévedek a magam elé állított feladatok útvesztőjébe. Rendszeresen, és kivétel nélkül.Mindig. És mégis. És újra és újra nagy a lista és az eredmény egyre viccesebben sanyarú. Lehetnék olyan is ,aki reggel elhatározza, hogy ír ma hat oldalt és estére beéri a négy és féllel, na de én nem ilyen vagyok. Vagy sokat és egyszerre, vagy egyszerűen nem tervezek. Olyan ez mintha ezzel kínoznám magam. Mintha az este rám nehezedő sikertelenség érzésével kívánnám alátámasztani az eredményességem lehetetlenségét. Gyerekkoromban járta az a mondás, hogy aki sokat markol keveset fog. Amikor

szólás mondásokat gyűjtögettem, éreztem, hogy valahol sántíthat ez a mondat, mert aki keveset markol, az vajon mennyit markol? Az is ugyanannyit, mint aki sokat markol. Ezen kívül esélye sincsen többet megfogni a markolásból, de ha eleve sokat markol, akkor mindig van egy kis esély arra, hogy sokat fog. Így hát markolászom a napi 300 percet, ha alkalmam van rá, azért is, mert úgy gondolom, az embernek a boldogságra nincs más esélye, mint olyan tevékenységekkel megtámogatni magát, amiket szeret. Amit megmarkolsz az a tied....