Szvádhisthána csakra: a szexualitásunk kereke

Az erő elhagyta első földi állomását. A létben való megszilárdulást, most más tendenciák segítik. Csíraként indult a gyökerekben, és elérkezett az idő, hogy kilépjen a fénybe. Oda, ahol már látszik. A polaritások, kétélűségek világában. Itt már a lehetségest a bizonyosság váltja fel. Az egységet a kettősség karolja. A megfoghatóságában veszélyek lapulnak. Mert vagyok én, és lett a világ. A másik megjelenésével lettem én én, és a másik a másik.Emberből nő vagy férfi. A láthatóságban fény derült milyenségemre. Mindarra, amire igent mondok, és mindarra ami a nemem. A burokból kiszakadtam. Így az egységből, amit a burok magában hordozott kétség lett. A világosság felismerést hozott és egyben elhatárolódást. Úgy mondom ezt, mint egy egyetemes törvényt. Merthogy az. Ahol kétségek merülnek fel, ott nehezen megvalósítható az egység. A természet erői, amelyek eddig titokban munkálkodtak a láthatatlan gyökerekben, a föld mélyén, a sötétben, a karakter nélküli formák színterén, az ismeretlen és tudattalan ösztönösségben, ezen a szinten láthatóvá válnak. Burjánzás
kezdődik. A földi minőség vizes lesz, mint amikor a földet megöntözik. Az emberi testben a nemi szervek és a köldök között találjuk létünknek eme újabb kerekét. Pontosabban a köldök és a farokcsont között félúton
helyezkedik el (köldök alatt kb. 2 ujjnyira). Ez a csakra egy picit
gyorsabban örvénylik, mint a vörös gyökércsakra. Mint amikor meglódulnak az események, mert hirtelen célt találnak. Az erőteljes piros színből, amire a kezdetekhez szüksége volt, narancssárga lesz, veszít a hirtelenségéből és ösztönösségéből. Mivel minőséget vált, átalakulását más jelenségek kísérik.Teremtővé válik. Olyan erővé, amiben alkotásra, a dolgok megváltoztatására törekszünk. Buzgólkodásunkban nemcsak a kreativitásunk, hanem ennek mintegy megerősítőjeként, a nemi energiáink öltenek testet. Nem csodálkozhatunk, hogy az ivarmirigyek e munkakör kivitelezői és rajtuk keresztül a tesztoszteron,
ösztrogén és a progeszteron
hormon. Működésük egy sor érzelmi modellt követ, amelyek további kihatással vannak a hangulatainkra.
Ezeken a vivőeszközökön keresztül nyilvánul meg tehát
érzelmi életünk, a másik nemmel való kapcsolatunk. Ezzel a csakránkkal lépünk a magunk intimitásából a mások, de inkább az "egy másik" intimitásában. Helyszíneként ez az erő a gerincoszlop keresztcsonti szakaszát és a medencét választotta. De természetesen ide tartoznak a nemi szervek, a vese és a hólyag is. Talán érthető a víz elemből, ami ennek a keréknek a sajátja, hogy miért ide tartozik a nyirokfolyadék, és maga a kiválasztás folyamata ugyanúgy, mint a női ciklusok a maguk teljességében.Ha ez a csakra jól működik, akkor elősegíti azt, hogy szexuális és testi
örömöt kapjunk, illetve adjunk át. Amennyiben a testünkkel kapcsolatban
aggodalmaink vannak vagy stresszesek vagyunk, akkor ez a csakra zsugorodni
kezd, és szennyezetté válik. Emiatt fáradtságot és csüggedtséget
érezhetünk. Viszont ha túl sokat foglalkozunk a testünkkel, akkor
túlméreteződik a csakra és szintén szennyezetté válik. Most már csak az lehetne a kérdés, hogy mikor optimális az elég, és mikor sok. Amint tudjuk a nálunknál bölcsebbektől: az elégséges közelebb van a
minimálishoz, mint a maximálishoz. Az elégséges pedig az a jó érzés, amivel elégedettek vagyunk a testünkkel. Ha ehhez néha extrák is kellenek, rendben. Rendben, amíg senki más rovására és a magunk kárára nem megy. Az optimálisban való gondolkodás arra tanít bennünket, hogy a testünk nem cél, hanem eszköz, amihez örömet társítani nem bün, hanem egyenesen kötelesség. De arra is tanít, hogy a testnek nem a maximális jár, mert ez elveszi életünk más területéről a hangsúlyt és az örömöt a testi élvezetekben maximalizálná. A test teljességét nem a test tökéletessége adja, hanem a tudat jelenléte benne. A pénz, mint a mai kor emberének biztosítéka az életbe maradáshoz, szintén ide tartozik.Talán nem véletlen, hogy a szexualitáshoz olykor olyan szorosan oda tartozik a pénz, nemcsak mint kifizető eszköz, hanem, mint motiváló erő is a szexuális partnerek megválasztásában és az utód gondviselésében. A pénz akárcsak a teremtő erő, áramlani szeret, nem pedig megakadni. Ilyenkor az odaadás válik a legfőbb tanulási feladattá. Ezen a szinten a belebocsátkozás lesz a legfőbb szempont, ahhoz, hogy az erő áramolni tudjon.
Míg a gyökércsakra szintjén az "én" állt a középpontban, addig a második csakra
szintjén az ember a másik felé fordul. Itt már a szociális kapcsolatok
is fontosak. Ezért válik témává ezen a szinten a féltékenység. A másik fél féltése. A fél élet kiegészítését célzó mindennemű tevékenységgel együtt jár, az ingázás a szabadság, és a kötöttség között. Ezeket a nyilvánvaló ütközésekkel járó találkozásokat a szenvedély kíséri, aminek kezelése megtanít a másokra való odafigyelésre, az önmagunk
túllépésére és a vágyak időzítésére.Ezért történhet az meg , hogy ha feszülté válik egy viszony a másik nemmel, akkor megjelenik a szexuális vágyak kényszerű kielégítése vagy elfojtása.A visszafogott érzelmek és az önbizalomhiányból fakadó ridegség rátelepszik a szexualitásunk kerekéhez kötött szervekre és megterheli őket.Lassítja működésüket energiapangást hozva létre, gyulladást, fájdalmat rögzítve ezen a területen. Ez a terület a deréktáji összes szervét is érinti nemcsak az ivarszerveket. Sok konfliktusunk ide csapódik le, és mint ahogyan lenni szokott itt is oldható. Férfiaknál a here problémák köthetőek ide, amelyek olyan félelmekre utalhatnak, amit nem tud megoldani, megélni a jelenlegi élethelyzetévben. Történetesen lehet ez egy olyan szexuális szükséglet is, ami nem kerül, nem kerülhet kifejezésre. A nőknél leggyakoribb félelem a termékenységgel kapcsolatos. Ha itt érintettek vagyunk, akkor gyakran tudattalanul vágyunk gyermekre, vagy félünk saját termékenységünktől. A szexualitáshoz kötődően vannak itt olyan területek is, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy idetartoznak. Például az altesten felgyülemlő zsírpárnák. Ezek
védőpáncélt
képeznek, amely a szexualitás elleni, többnyire tudattalan védekezést mutatják. Ebben az esetben is a szexualitás iránti saját igény és a
gyöngédség iránti szükségleten érdemes meditálni.A be nem gyógyult érzelmi sérülések
visszatartják a női és a férfi energiákat, s így az életerőt is. A sérelmek
feldolgozása, elengedése, önmagunk és a párunknak való megbocsátás által
újra megindul az egészséges energiaáramlás. Ezt az energiaáramlást hordozza a föld második csakrájának nevezett Titicaca-tó is. A Titicaca-tó az Andok félelmetes hegycsúcsai között, Peru és Bolívia határán található. 3820 méterrel a tengerszint feletti elhelyezkedésével a világ legmagasabban fekvő hajózható tava. A legendák szerint döbbenetes dolgok találhatóak a tó mélyén, hiszen itt már akkor is laktak emberek, amikor még a Hold sem ragyogott az égen. Aztán egyszer csak
megjelent a Hold, ám leesett, és pontosan erre a helyre zuhant, maga alá temetve az épületeket. A történet szerint a Hold által vájt lyuk megtelt vízzel, és így keletkezett maga a tó.A hely nagyon szépen tükrözi mindazt ami a termékenység és szexualitás kapcsán egy természeti közegben eszünkbe juthat. Tisztasága és burjánzó természetessége inspiráció és követendő példa arra, hogy hogyan beszéljük testünk nyelvén a vadon szavaival.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése