November 19: A férfiak világnapja

Gondoltátok volna, hogy egy ilyen meccsnéző, forralt borért kiáltó novemberi napon tartják a férfiak világnapját? Ilyen szemtelenül üresjáratú napon? Az ember nem is akar kimozdulni, megharcolni a világgal, csak elbújni. Míg a nők napja, a tavasz friss szeleiben van becsavarva, addig ez a novemberi nap mintegy ellenpontozásként hat. Na de fő, hogy van egy nap, amikor megemelhetjük előttük a kalapunkat, vagy inkább a bolyhos sapkánkat hivatalosan is.Inkább csak a mai nap másik világnapja ejt gondolkodóban. Kissé gyalázatosan ugyanis, ma van a WC világnapja is. Merthogy ilyen is van. Remélem az egybeesés merő véletlen. Bár ha jól belegondolok....vannak bizonyos férfiak...és ezeknek a bizonyos férfiaknak az életében, vannak bizonyos helyek... szent tevékenységekhez kötött helyszínek.... ahol megzavarásuk kizárt, és szinte szentség törésnek számít. Ezt a párhuzamot, most nem is vinném tovább. Szóval vannak vidékek, és vannak férfiak. És van a férfi, akit szeretünk. Jó esetben, ő is szeret minket. Van a férfi, akinek a kedvében járhatunk. Jó esetben, ő is keresi a mi kedvünket. Jó esetben meg is találja.Vele önmagunk lehetünk, magunkból a lehető legtöbbet kihozhatjuk. Jó esetben ő is önmagából. Van ahol van ízlés, van ahol csak pofon. Van, hogy találkozunk a férfival, van, hogy találkozni fogunk. Persze a jelenidő ilyen helyzetben a legértékesebb. Ha ezzel a jelenidővel ti is rendelkeztek becsüljétek meg...ha nem akkor becsüljétek meg önmagatokat, hogyha találkoznátok a férfival, neki is legyen kit megbecsülnie.