Született november 20-án: Selma Lagerlöf

Selma Lagerlöf, eredeti nevén Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf, 1858-ban ezen a napon született a svédországi Mårbackaban. Apja nyugalmazott hadnagy és földbirtokos, édesanyja vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származik.Erőteljes családi örökséget kapott, ugyanis a nők a családjukban, több generáción keresztül lelkészekhez mennek feleségül, és ugyanazon a birtokon élnek. Ehhez a női örökséghez társul egy erőteljes vallásosság, amit az evangélikus egyház nagyban meghatároz. Gyerekkorában nem jár iskolában, mert szülei otthon tanítják és később tanítatják. Kissé elszigetelten telik a gyerekkora. Talán ez az elzártság  ad szárnyakat a képzeletének. Nagymamája csodás meséket talál ki, és regék, legendák egész sorát meséli neki fejből. 27 éves, amikor maga is tanítani kezd. Ezzel párhuzamosan írni is elkezd. Az első regénye először nem arat nagy sikert. Pár évnek el kell telnie, és amikor már 35 éves, akkor a dán fordítás hatására, sikerül a svéd romantikus irodalmi megújulás részévé válnia. A pozitív kritikák hatására folytatja az írást. 36 éves, amikor megismerkedik Sophie Elkan írónővel. Kapcsolatuk egyrészről szerelmi jellegű, másrészről irodalmi és erős hatással van mindkettőjük irodalmi munkásságára. Levelezésük ékes bizonyítéka a kor társadalmi és irodalmi pezsgésének. Közös utazásaik során erős inspirációk érik, és ezek hatására írja a következő regényét. Ekkor már  39 éves. Otthagyja a tanítást, hogy teljesen az írásnak szentelhesse az idejét. Közben egy másik nő Valborg Olander is megjelenik az életében. 48 éves, amikor megjelenik a nemzetközi sikert hozó Nils Holgerson történet. Ez a mesekönyv eredetileg játékos földrajz könyvnek készül, ahol egy parányi kisfiú a vadlúdak hátán beutazza az egész világot. Ez a nézőpont tetszik a gyerekeknek és a kritikusoknak is. A démonok és tündérek lakta Svédország egyszeriben vonzóvá válik a gyerekek számára az egész világon. A misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben olyan erővel hat, amely hatás csak Kipling Dzsungel könyvéhez mérhető. 51 éves amikor a világon az első nőként irodalmi Nobel díjat kap. A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolja a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszik el annak halála után. Ezt a történetet dolgozza fel  a Képcsinálók című dráma, amit Ingmar Bergman később filmre visz. Ez a birtok ma már múzeumként működik. Közben lezajlik az első világháború és a második árnyéka rávetül szeretett hazájára és a szomszédos Finnországra, akiket meg is támadnak a szovjetek. Segítségül elküldi nekik Nobel díját, ami mélyen meghatja a finneket. Közel 80 éves amikor megírja vaskos memoárját.  81 évesen otthonában éri a halál. Arcképét a húszas svéd korona is őrzi. Születési képletében az Oroszlán aszcendesen álló Szaturnusz megadja karaktere alaphangját, amiben nagylelkű, ám zord asszony benyomását kelti. Ez egyben sejteti azt is, hogy a magány és az élet nehezebb oldalának választása határozza meg jellemét, és egyben azt is előre vetíti, hogy élete második felében tud kiteljesedni. Az ötös ház csúcsán levő Nap az alkotás örömét és a tőle nem messze álló Merkúr az írást helyezi kreativitása fókuszában. Mindezt a Nyilas jegy lendületével. A női lét megélésének nehézségei és a férfiasabb jelleg, a Bak Vénusz befolyása alatt áll. Energiáit a közösségi életre buzdító és új eszméket forraló Vízöntő jegye hordozza. Ma 146 éve született.