Az idő lépéseket zabál,
előre szalad majd megáll.
Mikor megáll, látok mindent,
mikor repül, élek mindent.
Voltam minden mindenese,
minden kényszer kényszerese.
Fogtam én is a parazsat,
átöleltem a lovakat.
Voltam rideg, síros, vásott,
felemelt és meggyalázott.
Gyerek voltam, ölelt anyám,
most más ölel, más a hazám.
Anyám keze ráncos, eres,
Anyám keze ráncos, eres,
nem követel, nem is keres.
Én is leszek olyan mint ő,
épül bennem is temető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése