Létrehívó
fénykörök, ékesítik évköröd,
most
lelked vágyait szövöd.
Testedbe
halmozod értelmedet,
szemedbe
nézel a fejed felett.
Feszülj a
másnak, szólj és meglátnak
magokat
hintsél a világvarázsnak.
Fakassz
hitedből szemeket
Kezdetben
lásd meg végedet.
Sötétségek
lángja teremtő áldozat,
formába
önti leghőbb vágyadat.
Égen a
kéz, földön a láb,
így
válassz életet , halált.
Kutass,
erődből élet fakad,
tedd láthatóvá a napárnyadat.
Kristály
agyadon a teremtés tüze
sötétséged
repedésként űzze.
Űzd mesterségét
a lényegrevalónak
tégy
szívességet a felkavarónak.
Alkosd a
testet újjá az újhoz
fordulj
magadban az alkotóhoz.
Készítsd
a magot, járd be az útját,
éld át az
újnak csírakész múltját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése