December 23: a Skorpió havát jelzi

Így, a karácsonyi ünnep kör utolsó száz méterén nehezebb, feszültebb napod lehet. A saját természetünk sötétebb oldala többször is felüthette fejét ebben a várakozással terhelt és áldott időszakban, de ma ez elérheti csúcspontját. Mára kiderülnek hiányosságok, szembejöhet velünk a fáradtság lustaság formájában, és kiütközhetnek rajtunk régi sérelmek, bántások, fájdalmak. Ilyen korra már készen kell lennünk mindennel, amihez a külvilág a feltétel. Ezt a napot úgy lehet a legteljesebben megélni, ha a szemünket többször becsukjuk,  fejünket lehajtjuk és a gerincünk egyenes. A szem becsukásához bizalom kell, és az a képesség, hogy elhiggyük nem kell mindennek tökéletesnek lennie. A szekrény tetején lehet áll egy kis por, és talán még por cicák is kergetőznek az előszoba ajtaja körül, de ma ez már nem lényeges. Szemet hunyhatunk.A fej lehajtásához alázat kell, és annak felismerése, hogy nálunk hatalmasabb összefüggések nem feltétlenül az ész segítségével felfoghatóak. Főhajtás illeti a nálunk tapasztaltabb embereket, erőket és hagyományokat. A gerinc egyenessége nem merevségében, hanem pontosan rugalmasságában rejlik. Olyan képesség aminek megszerzése bizonyos előfeltételeket kíván. Olyan apákat és anyákat, ezek hiányában, vagy velük együtt olyan példaképeket, mestereket, barátokat akik megtartanak elhajlásainkban és felemeltek, amikor összeroggyantunk volna. Ezt a pózt azért is érdemes felvenni, hogy becsatlakozhassunk egy olyan egységes áramkörbe, ahol a dolgok természetüktől fogva elrendezésben vannak, és ahol az lát aki befele néz, és az bír hatalommal, aki szolgálni tud.